Egyetem vagy élsport? Nem muszáj választanod!

Háromszázharmincegy érem – ennyit szerzett az eddigi harminc nyári- és huszonkilenc téli universiadén a magyar küldöttség. A Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség szervezésével az egyetemi világjátékok 1959 óta íródó történetében számtalan fiatal bizonyította már, attól hogy valaki a felsőoktatási intézmények hallgatója, nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy az élsportban is kiemelkedő teljesítményt nyújtson, és fordítva.

Garda Krisztina a közelmúlt egyik legeredményesebb magyar sportolója, aki a sportsikerek megszerzésével egy időben egyetemista tanulmányait is hatékonyan teljesítette. A még mindig csak huszonhét esztendős vízilabdázó a legutóbbi két universiadéról is medállal (2017-ben arany-, 2019-ben ezüst) távozott. Az előző idényben Euroliga-ezüstérmes Dunaújváros átlövője 2013 óta kirobbanthatatlan a klubjából és a válogatottból is, így a tokiói olimpián is tagja volt a bronzérmet szerző keretnek.

Garda a Szent István Egyetem hallgatója volt, a kertészmérnöki szakot (levelező tagozaton) az idén fejezte be; emellett tavaly egy edzői OKJ-s oklevéllel is gazdagabb lett. A tanulmányok és az élsport összehangolása nem volt egyszerű számára sem, de elmondása szerint a stabil jövő szempontjából fontos, hogy egy sportoló egyetemre járjon.

A pólós mellett a vele egykorú Tóth Krisztián a másik, aki a 2019-es nápolyi universiade után az idei nyári olimpiáról is éremmel távozott. A világ- és Európa-bajnoki érmekkel rendelkező cselgáncsozó a Testnevelési Egyetem judoedző alapszakát végezte el levelező tagozaton.

A TE nem mellesleg hat sportolót adott a tokiói ötkarikás játékokra: a szintén judos Karakas Hedviget, a női vízilabda-válogatott csapatkapitányát, Keszthelyi-Nagy Ritát, a kalapácsvető Gyurátz Rékát, a tőrvívó Pásztor Flórát és a ritmikus tornász Pigniczki Fannit.

Az egyetem a paralimpiára is szolgáltatott érmet szerző versenyzőt – a rekreációszervező-egészségfejlesztő diplomával rendelkező, jelenleg edzői mesterképzésre járó Ekler Luca világcsúccsal nyert szeptemberben a távolugrók T38-as kategóriájában.

A téli sportokban a hagyományoknak megfelelően szerényebb eredményekkel rendelkezik Magyarország (összesen hét érem, amiből három első helyezés). A közelmúltban az olimpiák mellett az universiadékon is a rövidpályás gyorskorcsolyázók hozzák a legnagyobb sikereket.

A legutóbbi első helyet Béres Bence és Oláh Bence mellett az azóta már Phjongcshangból is arannyal hazaérkező Knoch Viktor és Burján Csaba alkotta férfi váltó szerezte. Előbbi kettő versenyző a Semmelweis Egyetemen szerzett azóta diplomát, a pályafutását már befejező Knoch a BKF gazdaságmenedzsment szekcióját, míg Burján az ELTE matematika szakát végezte el.

Egyetem vagy élsport?

Borzasztóan nehéz összeegyeztetni a kettőt, nem meglepő, ha úgy gondoljuk, szinte lehetetlen – ám a fenti példaképek jól mutatják, hogy mégsem az.

Legközelebb december 11. és 21. között – a járvány miatt januárról tolódó – luzerni téli egyetemi világjátékokon (nyári universiadén pedig jövő nyáron) szurkolhatunk sportolóinknak, akik tanulmányaik mellett igyekeznek sportágaikban is minél jobban teljesíteni.
Wiszt Péter