Kreativitás fejlesztése mozgással 2. rész

Cikksorozatunk előző részében megemlítettünk néhány nagy gondolkodót a történelemből, továbbá híres és rendkívül sikeres cégvezetőket, akik már felfedezték a mozgás és a kognitív funkciók, illetve kreativitás között fennálló kapcsolatot. De vajon mi állhat ennek hátterében? Miként hat a mozgás az agyra?

Jó, ha tisztában vagy vele, hogy az emberi agy rendkívül energiaigényes szerv az emberi testben. Az idegrendszer a teljes kalóriaszükségletnek közel 20%-át emészti fel.

Az emberi idegrendszer egyszerűen mozgásra van tervezve.

Már a paleolitikum embere is megtapasztalhatta, hogy a természetben mindenért meg kellett küzdeni. Az életben maradáshoz szükséges megszerzendő energia komoly munkabefektetést igényelt.

Szükség volt rá mind a fizikai igénybevételhez, mind a tervezéshez és ne feledkezzünk meg az élelem megszerzéséhez szükséges eszközhasználatról sem.

Tehát minél fejlettebb mozgásra képes egy élőlény, annál összetettebb, magasabb szintű idegrendszerre van szüksége.

A mozgás fokozza, serkenti a vérkeringést, ezáltal hat az agyműködésre. Ne feledd, ha javul a vérkeringés, máris több oxigénhez jutsz, amit az agy igenis meghálál.

Azt is bizonyára tudod, hogy az agy nagyon nagy információ mennyiséget képes elraktározni. De egyáltalán nem mindegy, hogy az miként vésődik be a memóriádba.

Ha azt gondolod, hogy az egész napos gubbasztással és egy vödör kávéval, éjszakázással fogod tudni a vizsga tételeit megtanulni, nagyon tévedsz.

A tanulási szakaszokat fontos, hogy mozgásos szünetekkel szakítsd meg, mert ekkor történik meg a beérkező információ halmaznak a szortírozása és osztályozása és majd csak ezt követően tud elraktározódni a hosszú távú memóriádban.

A séta, a mozgás egy természetes szünetet biztosít, a fokozottabb vérkeringés pedig több oxigént szállít az agy számára, ezáltal segítve a bevésődést, a tanulást.