Kreativitás fejlesztése mozgással 1. rész

Azt már bizonyára te is tudod, hogy a mozgás maga az élet, az élet maga a mozgás. De vajon a kreativitás miként fejleszthető sétával? Cikksorozatunk első részében annak jártunk utána kik próbálták kiaknázni a mozgásban rejlő, az ember kognitív képességeire serkentőleg ható lehetőségeket.

A történelemkönyvek lapozgatása közben bizonyára te is felkaptad a fejed amikor Arisztotelész sétáló iskolájáról olvastál. A történelem során az ember rájött, hogy a fizikai aktivitás fokozza a kreatív gondolkodást.

Az ókori görögök felfedezték, hogy a kognitív funkciók optimalizálása és a járás között összefüggés van. Ez az ép testben ép lélek alapelvének lényege.

A világ számos nagy gondolkodója, úgy mint Leonardo da Vinci, Thomas Jefferson, Benjamin Franklin, Charles Dickens, Ernst Hemingway is állva, vagy séta közben voltak a leghatékonyabbak, ekkor kaptak ihletet és vetették papírra remekműveiket. Nietzsche is azt vallotta, hogy rendszeres sétái alkalmával szárnyalt a képzelete.

De gondoltad volna, hogy olyan sikeres cégvezérek, mint a néhai Apple vezér Steve Jobs, vagy a Facebook atyja Mark Zuckerberg is interjúztatott séta közben? A fent említett cégvezetők valószínűleg korán felismerték, hogy sétával, mozgással a kreativitás fejleszthető.

Ezért ők a munkájuk során sokszor tartottak felvételi elbeszélgetésket, heti meetingeket séta közben is. De megemlíthetjük a Twitter vezetőjét, Jack Dorseyt is, aki rendszeresen gyalog jár a munkahelyére.

Dr. John Ratey, a Harvard orvosi karának professzora fogalmazta meg azt, hogy az agy is hasonóan reagál, mint az izmok. Akkor fejlődik, ha használjuk, ha pedig inaktivitásra ítéljük, akkor sorvad.

Cikkünk következő részében annak járunk utána, hogy miként serkenti az agyat a mozgás.