Agonista, antagonista, szinergista izmok - tegyük tisztába!

Ilyen szavakat hallasz az edzőteremben, de azt sem tudod, hogy eszik-e vagy isszák? Cikkünkben röviden elmagyarázzuk melyik mit is jelent, hogy képben legyél!

Az emberi test legfőbb izomtípusa a vázizomzat. Ilyen izmok borítják, illetve kötik össze a csontokat, összehúzódásuk akaratlagosan befolyásolható a központi idegrendszer által, valamint őket használjuk minden sportmozgás esetén is.

Azt is tudtad, hogy az izmok nem tudnak tolni, csak húzni?

Ezért működnek párokban. Az egyik izom összehúzodik és megrövidül, így húzza, és mozdítja a csontot, amelyhez tapad. A csont addig nem tud visszatérni eredeti helyzetébe, amíg ez ellentétes izom vissza nem húzza.

A mozgásban betöltött szerepük szerint három nagy csoportra oszthatjuk a résztvevő izmokat: agonistákra, antagonistákra és szinergistákra.

#Agonista izom 

Szabályozott erőkifejtést létrehozó izom, egy adott mozdulat legfőbb végrehajtója.

#Antagonista izom

Azonos időben ellentétes irányba működő izom, melynek ellazulása és megnyúlása lehetővé teszi az agonista izom megrövidülését, azaz a munkavégzést, épp ezért gyakran található az adott testrészen az antagonista izommal ellentétes oldalon.

Forrás: Science Photo Library via AFP/MICROGEN IMAGES/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Microgen Images/Science Photo Li

#Szinergista izom

Legfőbb feladata, hogy segítse a munkavégző izmok működését, és elvégezze a finomhangolást. Többek közt meg is véd azon nem szándékos mozgásoktól, amelyek az elsődleges munkavégző izmok összehúzódásakor automatikusan létrejönnének.

De ültessük át ezt a gyakorlatra!

#Gyakorlat

Karhajlítás-nyújtás

A könyök hajlítását agonistaként a felkari izom és a kétfejű karizom (bicepsz) összehúzódása hozza létre, antagonistaként pedig a háromfejű karizom (tricepsz) az az izom, amely ellazul és megnyúlik, hogy engedje a hajlító mozgás létrejöttét. Ebben az esetben a karhajlító izom lesz a szinergista, amely megakadályozza az alkar kifelé fordulását, tehát stabilizáló szerepe van.