Az Eb-k története tele van magyar sztárokkal

Napjainkban Cristiano Ronaldo vagy éppen a szintén Budapestre látogató Kylian Mbappé a legnagyobb név, de néhány évtizeddel korábban még Bene Ferenc vagy Albert Flórián is a legmagasabb polcon foglalt helyet.

Az Európa-bajnokságok 1960. óta íródó történelmét elnézve igazi klasszis játékosokkal ismerkedhetünk meg, akik közül többen is Magyarország színeit képviselték a tornákon.

1964-ben, amikor harmadik lett a magyar nemzeti tizenegy az aktuális tornán, olyan zseniket is adtunk a viadalnak, mint a mindmáig egyetlen aranylabdás Albert Flóriánt, a Nemzet Sportolóját.

De említhetnénk még az ősi rivális Újpest labdazsonglőrét, a Real Madrid által kiszemelt Bene Ferencet is.

Az egészen hihetetlen a 64-es együttes kapcsán az, hogy a fenti legendák mellett is az a csapat tényleg tele volt sztárokkal, mint ma egy francia vagy belga válogatott. Itt bontogatta a szárnyait az FTC későbbi örökös bajnoka, Varga Zoltán, aki nemzetközi szinten is több fronton felért a csúcsra, még a 21. születésnapja előtt.

Olimpiai bajnok lett Tokióban, a ferencvárosi klubbal megnyerte az 1964-1965-ös Vásárvárosok Kupáját (mai Európa-liga elődje), ráadásul tette mindezt a Juventus ellen, Torinóban.

Ebben a keretben nézhettük a „nemzet bombázóját", a Honvéd legendáját, Tichy Lajost is. A pokolian jól lövő csatár a klubhűség mintaképeként a teljes profi pályafutását a kispestieknél töltötte, 1953-tól egészen 71-ig. Tehetségéről sokat elárul, hogy ez idő alatt több mint 240-szer volt eredményes a piros-fekete színekben a pályán.

Az 1964-es csapatból sem soroltunk fel mindenkit, pedig tényleg kiváló focisták voltak abban a keretben, és szerencsére a későbbiek során is elmondhattuk, hogy mindig volt egy magyar játékos, akire felkapta Európa a fejét.

Személy szerint én bízom benne, hogy a mostani tornán is örülhetünk majd egy ilyen hazai futballistának.