Igazi hollywoodi sztori: Menekülttáborból az NFL-be

Az NFL Draft minden évben tartogat valamilyen filmgyáros sztorit, amikor úgy lesz valakiből profi amerikai futball játékos, hogy az esélyek egyáltalán nem az ő pártján álltak, mégis sikerült a nyomorból kikecmeregnie, és kitartó munkával beverekednie magát a legjobbak közé. Idén ez a focista Kwity Paye, aki menekülttáborban született, mégis a 21. legjobb játékosként kelt el az NFL idei játékosbörzéjén.

Édesanyja, Agnes Paye faluját a libériai háború alatt megtámadták, és felégették, így neki menekülnie kellett – apjának és a családja nagy részének ez nem sikerült, ők meghaltak a háború alatt. Előbb Sierra Leonéba emigrált, az ottani menekülttáborban megszülte első fiát, Komotay-t, majd miután a háború szele oda is befújt, tovább állt Guineába.

Az ottani menekülttáborban pedig 1998-ban életet adott történetünk főhősének, Kwity-nek, akit a nagyapjáról nevezett el. A család fél évvel később el tudott költözni az Egyesült Államokba, egész pontosan Rhode Islandre, ahol Agnes unokatestvére lakott.

Kwity Paye a focival általános iskolában ismerkedett meg - és atletikussága miatt - egyből kitűnt a tömegből. Később, nyolcadikos korában felvételit írt két helyre is: egy klasszikus állami gimnáziumba és egy nevesebb, és ezáltal fizetős katolikus gimibe. Édesanyja leültette, és őszintén elmondta neki, hogy utóbbit nem engedhetik meg maguknak, mire Kwity azt felelte, hogy ha ezt ki tudja valahogy gazdálkodni, akkor nem kell majd az egyetemi oktatásáért fizetnie. Agnes így szinte 24 órás munkanapokat tolt le, hogy megoldja ezt a nehéz feladatot.

 A videó felkavaró képeket, történetet tartalmaz.

Ezekre a szavakra pedig Kwity emlékezett gimis évei alatt, amikor minden nap korán kelt, egy mérföldet sétált a buszmegállóig, majd 40 percet utazott, csak hogy beérjen a suliba. Megértette, milyen áldozatot hoz érte édesanyja, ő pedig megfogadta, hogy keményen fog dolgozni a futballpályán és az iskolapadban is. Így is tett, és nem csak az iskolában, hanem az egész államban is kitűnt a futballpályán.

Így felfigyelt rá néhány egyetem is, amelyek sportösztöndíjjal csábították magukhoz. Mondanunk sem kell, hogy ezzel teljesítette ígéretét édesanyja számára, akinek így tényleg nem kellett fizetnie a fia egyetemi taníttatásáért. Amikor Kwity elkötelezte magát a Michiganre, beszédében könnyek közt azt mondta édesanyjának, hogy hamarosan az ujját sem kell majd megmozdítania, ő fog gondoskodni róla.

Paye alázatos, szorgalmas volt az egyetemen is, a munkamorálja kitűnő volt a pályán és azon kívül. Minden meccsen 120 százalékot nyújtott, sosem állt meg, a küzdeni akarása a társakat és az edzőket is lenyűgözte.

Ez persze önmagában nem lenne elég a sikerhez, de ő folyamatosan fejlődött, és az ország egyik legjobb passzsiettetője lett. Így érkezett el az idei NFL Draft, ahol elsőkörös játékosként tartották számon, az Indianapolis Colts pedig a 21. választási joggal meg is szerezte magának.

És ha már a betartott ígéretekről sok szó esett: amint kiválasztották, a kamerák előtt mondta el édesanyjának, hogy nyugdíjba vonulhat, mától egyetlen napot sem kell dolgoznia. 

Paye négy évre szóló 13,6 millió dolláros szerződést kapott a Coltstól, amiből $7,3 millió aláírási bónusz. Ebből tényleg futja arra, hogy édesanyjának, aki annyi áldozatot hozott érte, egyetlen egy napot se kelljen már dolgoznia életében.