Szatmári András: Fókuszban az olimpia

Fogalma sincs, hogy a három testőr közé befért volna-e a vívótudásával, Yoda mester viszont tényleg erőt adott neki. Tokióba éremesélyesként utazik Szatmári András világ- és Európa-bajnok kardozó, aki mesélt az ötkarikás álomról, a pszichológia fontosságáról, az érzelmesebb oldaláról, no meg az édes teherről.

Másokat elsősorban a vírus, téged viszont a térded is leültetett. Hogy érzed magad ilyen hosszú kihagyás után?

Most már jól. Voltak hullámvölgyek, főleg, amikor elhalasztották az olimpiát, de látom már magam előtt a célt. A térdműtétem után nem volt egyszerű visszaállnom a rendes kerékvágásba, mert a lábam nem engedte. A gyógytornászom, a pszichológusom és a családom segítettek átlendülni ezen. Nem azt mondom, hogy most százszázalékos, de nagyon jól bírja a terhelést, nem zavarja a vívásomat. Persze vannak a térdemnek is rosszabb periódusai, de ezeken túl kell lépnem. Néha már azt gondolom, hogy csak pszichikailag van fájdalom a lábamban...

És azt úgy küzdöd le, hogy...?

Amikor nehezebb napokat élek, akkor vissza szoktam nézni a győztes asszóimat, és így könnyebb előre mennem.

Az edzés az egyik összetevő. Mennyit nyom a latban a pszichológia?

Sokan azt állítják, hogyha felkészül az ember technikailag és fizikálisan, akkor biztosan nyerni fog. Ezt nem garantálom. A pszichológiának nagyon nagy szerepe van, főleg ebben a sportágban. Nem mindegy, hogy aznap milyen lábbal kelek fel, mit reggelizek, mert a minimális kizökkenés is vereséget hozhat. Nyilván a vívás része a legfontosabb. Ha körcikkelyt kellene mutatnom, akkor annak ez a 60-70 százalékát tenné ki. A pszichológus, dietetikus, étrend pedig 5-10-15 százalékot adnak hozzá, amelyekkel kiegészülve létrejön a nagy egész.

A kezdés előtt, ha meghallod a három vezényszót, melyiknél rezzensz össze? 

Szerencsére a vívásban eltöltött 21 évemnek köszönhetően ezek a vezényszavak már nem ugrasztanak össze. A bemelegítés elején viszont szoktam. Akkor dolgozik bennem a feszültség, hogy itt a verseny ideje. Persze, amint elkezdek iskolázni, ez az izgalom gyorsan elmúlik.

A klasszikus vívóiskola híve vagy. Mitől jobb, mint a többi?

A magyar a világ egyik legjobb és legtechnikásabb iskolája. Ezt ki kell használnunk a mezőnnyel szemben. Van, amikor elvisz a szívünk vagy az eszünk, és kevésbé használjuk a technikát, de akkor vissza kell térni a valóságba. Az edzőim is ebben erősítenek meg, ha a technikámat és az eszemet használom, akkor nem nagyon tudok kikapni. Mivel érzelmesebb típus vagyok, jobban megélek egy-egy találatot is. Nálunk nagyon fontos, a zsűri ítélete. Néha tévednek, amit az összecsapás hevében megpróbál az ember hideg fejjel lereagálni, több-kevesebb sikerrel.

Szatmári AndrásForrás: Eli

Laikusként annyit látunk, hogy a páston összerohan két ember, és egyszer csak valaki, valamit mond... 

A kardvívás alapvetően vágófegyvernem. Van szúrás is, de azt ritkábban használjuk, mivel nehezebben lehet találatot adni azzal. A pást mellett, amikor csapatverseny van, és látjuk egymást vívni, belülről mindig mást érez az ember, mint ahogyan kívülről látja. Még nekünk is nehéz megmondani, hogy esnek a találatok. Nagyon komplex a sportágunk, szerintem ezért is van, hogy kevésbé nézett, de remélem, hogy rajta vannak az ügyön mind hazai, mind nemzetközi szinten. Jól néznek ki a lassítások, látszik a penge hegye, éle, mindene. Azt gondolom, hogy laikusként is izgalmas és jó élmény a vívást végignézni.

Amikor figyelni fogunk téged az olimpián, mire koncentráljunk?

Alapvetően támadóbb felfogásom van. Kardban, ha megszerzed a támadás jogát, az nagyon nagy előny. Ettől függetlenül a védekezésemet is szeretném olyan szintre hozni, hogy ne érezze hendikepnek a másik ezt a szerepet, hanem féljen tőle.

Én speciel Athos rajongó voltam, ezért óvatosan a válasszal: nálad ki a befutó?

Star Wars-rajongó vagyok (nevet). Igazából ezen a filmen nőttem fel, így akit kiemelnék, az Yoda, ő a nagy kedvencem. Az, hogy egy ilyen kisember ekkora erővel bír, és ekkora tudása van, nekem is biztonságot adott. Hiába vagyok esetleg valakinél gyengébb vagy lassabb, akkor is tudom, hogy legyőzhetek bárkit. Persze, láttam A három testőrt is, és merítettem belőle a saját vívásomba.

Te melyik lennél? Aki simán odavágja a kesztyűt bárki arcába, az érzelmes, a nyugodt, esetleg a vicces?

Magamat viccesnek gondolom, és szerintem, jó humorom van. Attól függetlenül, hogy edzésen és amikor kell, odateszem magam, kemény nem vagyok. Inkább érzelmes, jobban megélem a vereséget és a győzelmet is, nem fapofával tolom végig. Összegezve, kíváncsi lennék, hogy a mostani vívótudásommal, befértem volna-e a testőrök közé, illetve meddig maradtam volna életben.

Szerencséd, hogy Athost választottad, és szerencsére másik korban élünk, így nem az életebenmaradás a cél. Mi visz előre mostanság?

Egy olimpiánál semmi sem tud jobban motiválni. Nekem ez az első lesz, és azon vagyok minden erőmmel, hogy jól szerepeljek, érmet, vagy akár érmeket nyerjek Magyarországnak. Mindennap úgy ébredek, hogy Tokió lebeg a szemem előtt.

Ne lesz ebből teher?

Mindenképpen van, de dolgozok rajta, hogy készen álljak. A kardcsapat az elmúlt néhány évben minden világversenyről hozott érmet. Elvárás lesz ez Tokióban is, ám élsportolóként jól kell tudni kezelni. Olimpiai újoncként nagyon kíváncsi vagyok, hogy az a miliő és atmoszféra hogyan fog érinteni. Készen kell állnom rá, hogy a legjobb formámat nyújtsam.