A focit emberek játsszák
Szerencsére nincs komoly baja Sergio Agüerónak, de ne siesse el a visszatérést! A futballista is ember, akinek góljainál, cseleinél, piaci értékénél sokkal fontosabb az élete.
Nem mondható, hogy története legszebb napjait éli az FC Barcelona, amely épp a múlt héten rúgta ki edzőjét, elég egyértelmű pénzügyi gondjai vannak és a 8-10 évvel ezelőtti sikerekből felépített imidzsét pillanatról pillanatra veszíti el.
A történet kapcsán sokan egy-egy kulcsszereplőről beszéltek, mint az elnök Joan Laporta, a (korábbi) vezetőedző Ronald Koeman, vagy Lionel Messi, akinek távozása még mélyebbre lökte a katalán klubot.
Az viszont egyre biztosabbnak látszik, hogy a Barca gondjai nem egy személytől, nem egy pillanatból sarjadtak ki, hanem nagyon komoly, rendszerszintű problémákról van szó, amelynek megoldását legfelül, vagy méginkább a pénztárcánál kellene kezdeni.
S hogy mégis minek lehet örülni Barcelonában?
Sergio Agüero életének. Nem, nem ízléstelen, rosszmájú poénkodásról van szó, sajnos a történelem túl sokszor cáfolt már ránk e téren. Az argentin támadót nyáron igazolta a Manchester Cityből a Barcelona, majd sérülése miatt elhúzódott a debütálása, de nem sokáig segíthette a pályán a gránátvörös-kékeket.
Szombaton az Alavés elleni bajnoki félidejében ugyanis mellkasi fájdalmakra panaszkodott, s le kellett cserélni.
Agüerónak nem szimplán beszorult a levegő a tüdejébe. Kórházba szállították és szívritmuszavart állapítottak meg nála. A további vizsgálatok idejéig (várhatóan több hónapig) pedig nem futballozhat.
Amit bánhat minden Barca-szurkoló - és bizonyára magának a játékosnak is nehéz lesz megemészteni -, az valójában megkönnyebbülés bizonyos értelemben.
Nem kell sokáig visszamenni az időben Christian Eriksen esetéig (a Dánia–Finnország Eb-meccs közepén esett össze, hosszú percekig küzdöttek az életéért – sikerrel). Azóta a legkisebb húzódásra, lentmaradásra egyetlen reakcióm van: könyörgöm, csak kelj fel!
Mert a futball Barcelonában (és máshol is) leginkább hiába biznisz, szórakoztatóipar, árucikk, ha közben a játékosok tönkremennek benne, s kockára teszik az életüket – az életüket, amelynél egyetlen futballklub, gól sem értékesebb.
Kis túlzással ezért teljesen mindegy, hogy Eriksen játszhat-e még az Interben, hogy Agüerónak mennyit kell kihagynia, a legfontosabb, hogy élnek és élni fognak. S talán ezt kellene egy fokkal sürgősebben megértenie a futballtársadalomnak is – játékosoktól sportorvosig.
A focit nem robotok, hanem emberek játsszák.